A CLLD azaz a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés háttere

A CLLD kialakulása, fő lépései és előnyei

A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, mint megközelítés kialakulása és elterjesztése 1991-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság elindította a LEADER közösségi kezdeményezést. A LEADER célja az volt, hogy a vidéki közösségek bevonásával a helyi erőforrásokra és partnerségre építve, egy közösen kialakított stratégia mentén, a különböző ágazatok közötti egymásra épülések erősítésével valósítsák meg az adott térség fejlődését szolgáló beavatkozásokat. A korábban önálló közösségi kezdeményezésként, kizárólag vidékfejlesztési forrásból működő LEADER megközelítés 2014 és 2020 között részben megváltozott. A tagállamoknak lehetősége volt olyan CLLD programokat tervezni, amelyek több Európai Strukturális és Beruházási Alap forrásait is ötvözhetik – nem kizárólag vidéki célterületeken.

A CLLD megközelítés lényege, hogy a helyi társadalom összetételét tükröző akciócsoportok (Helyi Akciócsoport – a továbbiakban HACS) a helyi társadalom bevonásával – egy ún. helyi fejlesztési stratégiában – határozzák meg a közösség szempontjából fontos célokat és beavatkozásokat, valamint a rendelkezésükre álló kereteken belül az ezekre fordítandó fejlesztési forrásokat. Azaz a helyi akciócsoport céljai eléréséhez hosszú távú finanszírozási forrást kap, és eldöntheti, – a meghatározott szabályok betartása mellett – hogy hogyan és mire költi el azt. Ennek érdekében helyi felhívásokat tesz közzé, amelynek keretében helyi szervezetek igényelhetnek támogatást saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítására, majd ezek közül az akciócsoport választja ki a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő projekteket.

A CLLD megközelítés alkalmazása rövid és hosszú távon is előnyös – helyi és össztársadalmi szinten egyaránt, mert

  • a hagyományos, felülről vezérelt fejlesztési politika helyett teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, ezáltal eredményesebben képes a valós helyi szükségletekre reagálni és a meglévő helyi erőforrásokra építkezni;
  • erősíti az együttműködést a helyi közszféra, a gazdasági, egyházi és civilszervezetek között;
  • a tervezésben és a végrehajtásban való részvétel ösztönzésével erősíti a helyi szereplőknek a fejlesztések megvalósításával és működtetésével kapcsolatos elköteleződését;
  • megerősíti a helyi szervezeteket, amelyek így hosszú távon képesek lesznek a fejlesztési források hatékonyabb felhasználására;
  • a helyi lakosság közvetlen bevonásával nagymértékben javítja a helyi közösség összetartozását, a helyi identitást és végső soron az adott település népességmegtartó erejét.

Magyarország élt az Európai Unió által biztosított lehetőséggel, és megteremtette a jogi, szervezeti és szakmai kereteit annak, hogy városi területeken megalakított helyi partnerségek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásait felhasználva közösségi és kulturális célú fejlesztéseket, beavatkozásokat valósítsanak meg.

  1. A TOP CLLD előzményei

A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (a továbbiakban IH) 2016. március 10-én regisztrációs felhívást tett közzé a TOP CLLD megvalósítása érdekében létrejövő HACS-ok megalakítására. A felhívás rögzítette a HACS-ok létrehozásának alapvető feltételeit, a rendelkezésre álló forráskereteket, a CLLD eszköz alkalmazásától elvárt eredményeket és a két finanszírozási alapból (ERFA és ESZA) támogatható tématerületek körét. A regisztrációs felhívás benyújtási határideje 2016. június 3. volt.

Az IH 2016. május 9-én újabb felhívást tett közzé a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiák (a továbbiakban HKFS) elkészítésére. A felhívás alapján, a támogatási kérelmet benyújtó szervezeteknek vállalniuk kell az alábbiakat:

  • A helyi érdekcsoportok bevonásával elkészített stratégiájuk megvalósítása során hozzájárulnak a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések céljának eléréséhez;
  • Stratégiájuk megvalósítása érdekében helyi értékelési és kiválasztási rendszert működtetnek. Vállalják, hogy a helyi projektek kiválasztásához a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárást és objektív kritériumokat dolgoznak ki. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében biztosítják, hogy a kiválasztásról szóló döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják, és engedélyezik az írásos kiválasztási eljárás alkalmazását;
  • a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a tevékenységeket.

A HKFS-ek kiválasztására kiválóság alapján, a 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott standard eljárásrend alkalmazásával került sor.

A támogató döntést követően az IH

  • együttműködési megállapodást köt a HACS-csal a HKFS megvalósítására felhasználható támogatási keretösszegre, valamint
  • támogatási szerződést köt a munkaszervezeti funkciót ellátó szervezettel a közösségvezérelt HKFS végrehajtásához szükséges működési, közösségszervezési (animációs) és kommunikációs, továbbá a program-monitoring feladatok ellátásának költségeire, a keretösszeg összesen maximum 15%-áig.
    1. A TOP CLLD felépítése

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program 7. prioritásának, a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) megvalósításának célja a helyi közösségek megerősítése, a városok kulturális és közösségi életének megújítása, továbbá a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszerek kialakítása, elterjesztése. A TOP 7. prioritását kísérleti jelleggel azok a városi helyi akciócsoportok valósíthatják meg, amelyeknek a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiáját az IH a felhívásban részletezett értékelési szempontok alapján támogatandónak ítélte.

A prioritás keretén belül az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 35. cikke alapján az alábbi tevékenységek támogathatók:

  1. előkészítő támogatás, amely magában foglalja a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia elkészítését és végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztést, képzést és hálózatépítést;
  2. a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szerinti műveletek végrehajtása, vagyis a fejlesztési forrásból finanszírozandó projektek kiválasztása és a kedvezményezettek által történő megvalósítása;
  3. a helyi akciócsoportok közötti együttműködési tevékenységek előkészítése és végrehajtása (választható tevékenység);
  4. a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működés (operatív költségek, a személyi jellegű költségek, a képzési költségek, a PR-költségek, a pénzügyi költségek, valamint a stratégia monitoringjához és értékeléséhez kapcsolódó költségek);
  5. animációs tevékenységek az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia megvalósulásának előmozdítása (pl. projektgenerálás), valamint a potenciális kedvezményezettek segítése a projektjeik kialakításában és a támogatási kérelmeik előkészítésében.

Az 1. pontban szereplő előkészítő támogatás felhasználása a HKFS kiválasztásával lezárult.

A 2. pont a HKFS fejlesztési forrásainak felhasználását, a stratégia helyi projekteken keresztül történő megvalósítását foglalja magában. Ezt a TOP 7. prioritása a finanszírozó alapok szerint az alábbi két intézkedésre bontja:

  1. ERFA forrásból (7.1) támogatható a kulturális és közösségi (nyitott vagy fedett) terek infrastrukturális fejlesztése (építés, felújítás, eszközbeszerzés) a közösségi, kulturális élet élénkítése és lehetőség szerint a helyi gazdaság fejlesztése érdekében;
  2. ESZA forrásból (7.2) támogathatók az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó kulturális és közösségi életet, közösségszervezési és -fejlesztési, valamint a helyi gazdaság fejlődését elősegítő kezdeményezések, programok, tevékenységek a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedve.

A két intézkedésnek szorosan egymásra épülve, egymást kiegészítve kell megvalósulnia az egyes helyi stratégiákban. A TOP-ban csupán a keretek meghatározása történt meg, míg a HACS-ok feladata, hogy a HKFS-ben részletezzék kedvezményezettek, tevékenységek valamint a támogatható területek, célcsoportok, és más feltételek körét.

A két intézkedés közvetett célcsoportjai az adott HACS akcióterületén élő lakosság, míg közvetlen célcsoportok az érintett területek önkormányzatai, önkormányzati intézményei, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai, egyházi intézményei, civil szervezetei és a lakosság által létrehozott helyi akciócsoportok. Ezen belül a HKFS-ek alkalmazhatnak szűkítéseket, melyekkel a stratégia szempontjából kiemelt jelentőségű célcsoportokra fókuszálhatnak.

Az intézkedések kedvezményezettjei az önkormányzatok, azok intézményei, költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények és CLLD szervezetek lehetnek, amelyeknek a körét az egyes helyi felhívások szintén szűkíthetik.

A HKFS-ek megvalósításának lényeges eleme, hogy a HKFS megvalósítása érdekében elkészítendő felhívásokban a jogosultsági szempontok és a tartalmi értékelési szempontok megfelelően kerüljenek meghatározása. Ezeknek a szempontoknak összhangban kell lenniük a HKFS-ben, az adott intézkedésnél meghatározott szempontokkal. A tartalmi kiválasztási kritériumoknak meg kell felelniük a 1303/2013/EU rendelet 125. cikk (3) a) pontjában foglaltaknak, valamint a TOP erre vonatkozó feltételeinek.

A helyi közösségi fejlesztési stratégiák megvalósítására a támogatásra kerülő program megkezdését, vagy – amennyiben a projekt a HACS és az IH között létrejövő együttműködési megállapodás hatályba lépéséig nem kezdődött meg – az együttműködési megállapodás hatályba lépését követően legfeljebb 52 hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb 2022.12.31-ig a megvalósításnak be kell fejeződnie. A helyi fejlesztési stratégia megvalósítása akkor minősül befejezettnek, amikor valamennyi, a HACS által meghirdetett helyi felhívás alapján támogatásra került helyi fejlesztés fizikailag megvalósult.

A 3. ponta HACS-ok egymás közötti együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása – a HACS-ok számára választható tevékenység.

A 4. és 5. pont, vagyis a helyi akciócsoportok működtetésére és a stratégia megvalósításának segítésére vonatkozó minimum követelményeket a HACS munkaszervezeti feladatait ellátó szervezettel kötendő Támogatási Szerződés és mellékletei tartalmazzák.

CLLD Hajdúböszörményben

A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.), mint támogató, a Terület-, és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretben TOP-7.1.1-16 kódszámú, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva című felhívást tett közzé.

A felhívásra a Hajdúböszörményi Helyi Akciócsoport (HACS) A hajdúk fővárosa – hagyomány, haladó szellem, befogadás Hajdúböszörmény Város Helyi Közösségfejlesztési Stratégiája című Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia (HKFS) megvalósítása érdekében, TOP-7.1.1-16-2016-00057 azonosító számon támogatási kérelmet nyújtott be, melyet a Támogató 2017.08.01 napon hozott döntésével támogatásban részesített.

A HKFS megvalósítása érdekében a Támogató és a HACS között létrejött Együttműködési Megállapodásban a Szabadhajdú Közhasznú Nonprofit Kft. (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4.) került kijelölésre, mint a munkaszervezeti feladatokat ellátó szervezet.

A kedvezményezett neve:Szabadhajdú Közhasznú Nonprofit Kft.

A projekt címe: A hajdúk fővárosa – hagyomány, haladó szellem, befogadás Hajdúböszörmény Város Helyi Közösségfejlesztési Stratégiája

A projekt azonosító száma: TOP-7.1.1-16-2016-00057

A szerződött támogatás összege 47.125.625,-Ft

A támogatás mértéke (%-ban):100%

A projekt tervezett befejezési dátuma:2022. 03. 17.

A projekt tartalmának bemutatása:

A Hajdúböszörményi Helyi Akciócsoport által elfogadott helyi közösségi fejlesztési stratégia (HKFS) 400 millió forintos keretösszeggel került megtervezésre, amelynek a működési költségekre fordítani tervezett hányada 12%, azaz alatta marad a felhívás által maximált 15%-nak.

A HKFS időtávja 4 év, és a forrás felhasználását, ezáltal az elérni kívánt célok megvalósítását 4 művelet és 2 kulcsprojekt útján képzeli el:

Műveletek:

  1. Helyi kisközösségeket és kezdeményezéseket támogató kisléptékű beruházások a  Hajdúböszörményi HACS területén (ERFA)
  2. Helyi kisközösségek megőrzése, közösségi kezdeményezések támogatása, kulturális alapú gazdaságfejlesztés a Hajdúböszörményi HACS területén (ESZA)
  3. Települési szintű közösségi-, kulturális- és sport tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és  eszközállomány fejlesztése a Hajdúböszörményi HACS területén (ERFA)
  4. A település közösségére épülő kulturális és szabadidős programok megőrzése, és a kínálat  fejlesztése a Hajdúböszörményi HACS területén (ESZA)

Kulcsprojektek:

  1. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő közösségi tereinek fejlesztése (ERFA)
  2. A Hajdúböszörményben található ,,Hajdúsági Galéria” kialakítása (ERFA)

A HKFS-ben megfogalmazott jövőkép szerint a stratégiában foglaltak megvalósítása révén Hajdúböszörmény városa haladó szellemű, polgárai hajdú hagyományaira és erős identitására építő, befogadó közösséggé válik.

A fenti műveletek és a kulcsprojektek révén megcélzott specifikus célterületek:

– szellem és szolgálat: fejlett kulturális- és közszolgáltatások,

– megtartó erő fokozása és fenntartható közösség kialakítása,

– kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

A fent felsorolt műveletek a HKFS – a támogatási döntés következtében kötelező módosítást ide nem számítva – első éles módosításának eredményeként álltak elő.